Megtartotta székfoglalóját Dárdai Pál, a Magyar Labdarúgó Válogatott frissen kinevezett szövetségi kapitánya. Az MLSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón már a díszletekben látszott az a fiatalos lendület és profizmus, melyet a 38 éves szakember Berlinben szívott magába, és amelyet az általa irányított nemzeti csapatnál is szeretne viszontlátni. Bemutatkozójának legfontosabb irányvonala a hit, az önbizalom, az értékek kezelése és megbecsülése, valamint a győzniakarás mentén húzódott. A stábot is ennek megfelelően alakította ki, és Lőw Zsolt hiányában a még nála is fiatalabb Szabics Imre lesz a kapitány elsőszámú segítője. Szintén a szakmai stáb tagja lett Nyilasi Tibor, akit mint egy ikont szeretne közreműködésre bírni és akinek fő feladatai a hazai mezőnyben zajló események nyomon követése és a kapitány fizikai vagy szellemi kifáradása esetére újult energiákkal való feltöltése lesznek.
A bővebb stáb tagjainak kiválasztásánál elfogadta az MLSZ ajánlását, hiszen az orvosi vagy technikai személyzet kiválasztásánál saját tapasztalatokkal kizárólag Németországból rendelkezik.
A játékosokkal kapcsolatban elmondta, hogy a keret kialakításánál a legfontosabb szempont a nemzetközi tapasztalat, azon belül is a légiósélet volt, hiszen sajnos a magyar bajnokság irama annyival lassabb a nemzetközinél, hogy nem tudna valós képet kapni arról, hogy egy-egy hazai viszonylatban jól teljesítő labdarúgó milyen megoldásokat választana szorult szituációkban, amikor gyorsan – és lehetőleg jól – kell döntenie. Ennek megfelelően a keretet túlnyomórészt külföldön játszó játékosokkal alakította ki és a játszó szónak komolyabb jelentősége van, hiszen azokkal a futbalistákkal, akiknek vagy nincs csapatuk, vagy pedig nem játszanak eleget, nem számol a szakember. Kezdetnek egy 30 fős bővebb keretet jelölt ki, ahol a 30.játékost még keresi, de később 23 fősre csökken a létszám és vélhetően ezek a játékosok utaznak október 10-én Bukarestbe, majd onnan Torshavn-ba a két októberi EB-selejtező mérkőzés színhelyére.
A bővebb keret:
Király, Dibusz, Megyeri (kapusok)
Varga J., Simon Krisztián, Juhász R., Vanczák, Korcsmár, Kádár, Forró, Tamás Krisztián (védők)
Pintér Á., Elek, Nagy Dominik, Kalmár, Tőzsér, Gera, Kovács I., Lovrencsics, Varga R., Dzsudzsák, Gyurcsó, Stieber, Varga Szabolcs, Pölöskei Zs. (középpályások)
Szalai, Futács, Rudolf, Priskin (csatárok)
A kapitány elmondta, hogy Gyömbér Gábor is tagja lenne a keretnek ha nem szenved sérülést a derbin, és szintén megkérdőjelezhetetlen Gulácsi Péter kerettagsága is, aki egy kisebb műtéti beavatkozás elé néz. Mivel Bogdán Ádám is sérült, ezért Király Gáborra komoly szerep hárulhat, hiszen Dárdai Pálnál nem a kor és a klubszínek, hanem kizárólag a mentalitás és a pályán mutatott produkció a mérvadó.
A keret bemutatásánál 3 részre bontotta a játékosokat, azok karaktere, személyisége szerint:
Vannak a “ZSENIK”: sajnos ebbe a kategóriába nálunk egyedül Dzsudzsák Balázs tartozik, akiről elmondta, hogy mivel ő az a játékos, aki a bal lábával az egész válogatottat képes bármilyen mérkőzésen győzelemre vezényelni, ezért mindenkinek mindent meg kell tenni azért, hogy ő a legtöbbet tudja kihozni magából. Szintén a „zseni”-khez tartozna Huszti Szabolcs, de az ő elhatározása annyira szilárd a válogatottságtól való búcsú vonatkozásában, hogy le kell mondani arról, hogy valaha még felhúzza a nemzeti mezt. De ezzel együtt megvan a kapitány embere Huszti pótlására: az a Stieber Zoltán, akit Dárdai képesnek talál arra is, hogy rövid időn belül ő is belépjen a legfelső kategóriába.
Második csoportba a „VEZÉREGYÉNISÉGEK” tartoznak, nevesítve Gera, Király, vagy éppen Juhász Roland, akik mentalitásuknak és sikeres külföldi pályafutásuknak köszönhetően mintául és példaképül szolgálhatnak a csapat többi tagja számára, egyben az öltözői és csapaton belüli hangulatért is felelősek.
A harmadik csoportba – „CSAPATJÁTÉKOS” – tartozik a keret fennmaradó része. Ez a legnépesebb „halmaz”, ezeknek a játékosoknak kell az első két csoportot segíteni, – kezük alá dolgozni – hogy azok vezetésével az éppen pályán levő 11 játkosból a lehető legtöbb jöjjön ki csapatként.
Igen, csapatként, mert a kapitány előbbre helyezi a csapatot mint az egyéni kvalitásokat és a keretet is annak megfelelően jelölte, jelöli ki, hogy kik azok, akik együtt a legérettebben tudnak teljesíteni. Bár tud róla a „mester”, hogy vannak erős egyéniségű játékosok a kihirdetett névsorban, kiváncsian várja, hogyan fognak hozzáállni a felkészüléshez. Az egyéni képességeknek nem elvett hanem hozzáadott értéket kell képviselnie, azoknak akik erre nem képesek nincs helyük a csapatban.
Szakmai koncepciójában kiemelt helyen szerepelnek a fiatalok: a mindenkori U19-es csapatból a vezéregyéniségeket szeretnék a nagycsapatnál is számításba venni, hiszen egyrészt ez biztosítja azt a lépcsőzetes építkezést, hogy kortól függetlenül minden futballista hasonló mentalitásban lépjen pályára a címeres mezben, másrészt pedig az A-válogatottból kiöregedett játékosok pótlása zökkenőmentes lehessen.
Kérdésünkre, miszerint ez a sajtótájékoztató, a körítés, a szakmai koncepció felvázolása és a lendület ami árad a kapitányból mind azt a tényt hivatottak éreztetni, hogy a kinevezés nem pusztán 3-4 mérkőzésre (ugyanis egy barátságos találkozó lekötése folyamatban van) , hanem egy jóval hosszabb időtávra szólna, a kapitány elmondta, hogy családja a szűk keresztmetszet, hiszen nem szeretne távol lenni tőlük és a kinevezése óta alig tud szeretteivel együtt lenni. Holott ez neki mindig fontos volt és lesz, ez tette őt azzá amivé vált és azt szeretné, ha az ő gyerekei is teljes családban nőnének fel. Reméli, hogy jól sikerül ez a 3 mérkőzés, amiből 5-7 pont megszerzését érzi reálisnak és elérhetőnek. Abban az esetben ha ez összejön, majd újra leülhetnek tárgyalni az elnök úrral, aki már most 2-3 éves szerződést kínált neki, amit az említett okok miatt nem írt alá.
És hogy valóban készen áll-e a feladatra, megvan-e a kellő tudása, hite, motivációja csak annyi volt a válasza: “Olyan vagyok mint egy versenyló akit megetettek, megitattak, rápihent az eseményre és alig várja, hogy bemehessen az arénába!”