A MOL Vidi FC csapata az AEK Athén elleni visszavágón elért 1:1-es döntetlen nyomán nem került a Bajnokok Ligája főtáblájára, szereplését az Európa Liga csoportkörében folytatja.
A visszavágón 1 gól hiányzott az első mérkőzésen elszenvedett 2:1-es vereség kiegyenlítéséhez, és bár a magyar csapatnak megvolt rá az esélye Juhász Roland vagy Marko Scsepovics helyzeteinél, de az emberelőny ellenére nem sikerült a hosszabbítás kicsikarása, így maradt a szezon előtti célok megfogalmazásánál is előrevetített Európa Liga csoportszereplés.
Utólag különösebb indoklás nélkül is kijelenthetjük, hogy a kétmeccses párharc alakulásában döntő szerepe volt annak, hogy Huszti Szabolcs a hazai mérkőzés 23. percében egy meggondolatlan (és talán kicsit szerencsétlenül kivitelezett) becsúszása nyomán a kiállítás sorsára jutott. A mérkőzés ezen szakaszában különösebb történések nélkül teltek a percek, a hazai 0:0-ás állás egy ilyen kiélezett párharcban jónak mondható, a későbbi visszavágón elért 1:1 fényében pedig szintén reménytelinek tűnhetett. A rutinos görög csapat élt a sors (és Rocchi játékvezető) adta lehetőséggel: 30 percet emberelőnyben futballozva kétgólos idegenbeli vezetésre tett szert, amit Bakasetas görög oldalon való kiállítása csak csökkenteni tudott, – Lazovics azonos létszámban szerzett gólja visszahozta a párharcba a magyar csapatot – de eltüntetni nem. Kijelenthető tehát, hogy az első félidei kiállítás döntően befolyásolta a párharc kimenetelét, és hiába a fehérvári csapat hatalmas küzdeni tudása, a hazai pályán kapott 2 gól megpecsételte a Vidi sorsát.
Sem az idei, sem pedig a magyar csapatok utolsó 10 évének nemzetközi kupacsatái nem teltek el hasonló példa nélkül, ezeknek jártunk utána és készítettünk egy elemzést a történtekről azt vizsgálva, hogy mennyire döntötte el a kupapárharcokat, ha a magyar csapat az első félidőben emberhátrányba került.
Az idei kiírásban a MOL Vidi mellett az EL-ben szereplő Újpest FC csapata „ismerkedett meg” azzal, hogy milyen érzés az első mérkőzés korai szakaszában emberhátrányba kerülni: Branko Pauljevics a Sevilla elleni idegenbeli találkozón került a kiállítás sorsára a 31.percben, 1:0-ás spanyol vezetésnél. 10 ember ellen a spanyolok 3 góllal növelték addigi előnyüket, a magyar csapatnak mindössze egyetlen nagyobb helyzetre futotta. A visszavágón azonos létszámban is vereség lett a vége, összesítésben 7:1-es gólkülönbséggel jutottak tovább az andalúzok. (kiállításkori állás: 1:0).
A tavalyi, 2017/18-as kupasorozatban az újpestiekhez hasonlóan a Ferencváros is az EL-selejtező második körében, az első mérkőzés 1. félidejében került emberhátrányba, de itt a két csapat tudásszintje jobban közelített egymáshoz mint az idei magyar-spanyol összevetésnél. A Midtjylland ellen hazai pályán nagyszerűen futballozva, 2:0-ra vezettek a zöld-fehérek a találkozó 45.percéig, amikor is a svájci játékvezető Julian Koch 16-oson belüli szabálytalanságát nem pusztán a 11-es megítélésével, hanem a védőnek kiosztott piros lappal is büntette. A dánok – és főleg az ítéletvégrehajtó Jacob Poulsen – az emberelőnyben annyira belelendültek, hogy meg sem álltak 4 gólig (amiből Poulsen 3-at egymaga szerzett). A 4:2-es első mérkőzés után a visszavágó formalitás volt csupán, 7:3-as összesítéssel esett ki a zöld-fehér gárda. (a kiállításkori állás: 0:2)
Egy kisebb szünet következik a visszatekerésben, hiszen sem a 2016/17-es, sem pedig a 2015/16-os szezonban nem kaptak magyar csapatok piros lapot a nemzetközi kupacsaták első félidejében. Annál emlékezetesebb viszont a következő eset, ami a 2014/15-ös szezonban történt. A Debrecen a BL-selejtező első körében a Cliftonville-t búcsúztatta, melynek nyomán a csoportkörért játszott a 2 évvel korábbi, sikertelenül megvívott, mellesleg szintén csoportkörért zajló ütközetbeli ellenfelével, a BATE Boriszovval. Az első mérkőzésen nagy küzdelemben 1:0-ás előnyt harcolt ki a hajdúsági gárda és a Fehéroroszország-i visszavágón is jól kezdett, hiszen a 20. percben Sidibe büntetője nyomán megvolt az előny és a nagyon fontos idegenbeli találat egyaránt. A játék képe alapján is eldőlni látszott a találkozó, a hazaiak láthatóan teljesen elbizonytalanodtak. A 39.percben aztán Selim Bouadla sárga lappal a tarsolyában felelőtlenül ment bele egy párharcba, aminek nyomán megfogyatkozott a magyar csapat. Ez a nem várt lehetőség annyira feltüzelte a fehéroroszokat, hogy még az első félidőben sikerült egyenlíteniük és a 2.félidő közepén újabb gólt szereztek. A végén már nagyon a levegőben lógott a harmadik kék-sárga gól is, ami a 6 perces hosszabbítás 4.percében meg is érkezett, összesítésben 3:2-vel elütve ezzel a továbbjutástól a debrecenieket. (kiállításkori állás: 0:2).
Újabb 2 évet kell visszamenni a következő első félidei kiállításokig, és itt mindjárt az adott párharc mindkét mérkőzésén kapunk belőle példát. Éppen a Debrecen fent idézett 2012-es BATE elleni BL kiesése nyomán került át az Európa Liga Playoff-jába, ahol a belga FC Bruges várt a csapatra a csoportkörbe jutásért. Az első, Nyíregyházán megvívott hazai mérkőzés 0:0-ra állt, amikor az első félidő hosszabbításában Luis Ramos megkapta 2.sárga lapját, így a piros-fehérek egy játékossal kevesebben kezdték meg a második játékrészt. Az idei világbajnokságon bronzérmet szerzett, és azóta már a PSG-ben futballozó Thomas Meunier vezérletével a belgák fokozták a nyomást és az utolsó bő félórában 3-szor is betaláltak, így gyakorlatilag el is dőlt a továbbjutás. Ám volt még egy visszavágó, ahol a magyar csapat amolyan minden mindegy alapon játszott és jól is tartotta magát: a belga vezetést Szakály kiegyenlítette és további helyzeteket alakított ki. Egészen a 40.percig, amikor Rezes László kapta meg 2.sárga lapját, így 5 perccel hamarabb ért be az öltözőbe mint a pihenőre érkező társak. A második félidőben a hazaiak gyorsan érvényesítették az emberelőnyüket: 5 perc alatt 2 gólt szereztek, amit még megtoldottak eggyel a hátralévő 40 perc alatt, így fölényessé vált a különbség, amit a 7:1-es gólkülönbség is jól mutat. (kiállításkori állás: 0:0 illetve 4:1)
És végül következzenek az elmúlt 10 év utolsó példái. 2010-ben járunk, az egyik részt vevő ismét a Debrecen csapata. Ebben az évben sikerült a hajdúságiaknak a csoportkörbe jutás, a BL-ről az FC Basel elleni párharc elvesztése nyomán lemaradva, a „kistestvér” Európa Ligába viszont bejutva várt 6 mérkőzés a piros-fehérekre. A Puskás Ferenc Stadionban lejátszott első, Metaliszt Harkov elleni csoportmérkőzéshez köthető az első félidei kiállítás: a 42.percben Kabát Péter ütésért azonnali piros lapot kapott. Ekkor már 2 góllal vezetett az azóta megszűnt ukrán klub, ez talán az első olyan eset a listán, ahol nem döntően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét a kiállítás. A gólkülönbséget viszont mindenképpen, hiszen emberelőnyben nagyon fickándoztak a kék-sárgák és szebbnél szebb gólokat szerezve meg sem álltak 5:0-ig. (kiállításkori állás: 2:0)
Ugyanebben a sorozatban a Győri ETO FC szép menetelést mutatott be, a Nyitrát és a kazah Atyraut legyőzve egy nagy hal akadt a horogjukra a francia Montpellier képében. A Győrben megrendezett első találkozón a franciák 1:0 arányban győztek és vélhetően elkönyvelték a továbbjutást. Ennek hatására kicsit könnyelműen vehették a visszavágót, hiszen a 40.percben Babic góljával a győriek ledolgozták a hátrányukat. Nem kellett azonban sokáig izgulni a hazaiaknak, hiszen Lazar Stanisic az első félidő utolsó percében megkapta második sárga lapját, így joggal gondolhatták, hogy a hátralévő 45 (+30?)percben sikerül megszerezniük a továbbjutáshoz szükséges találatot. Pintér Attila fiai viszont jól állták a sarat, 75 percig emberhátrányban játszva is megőrizték kapujukat a góltól annak ellenére, hogy az ellenfélnél bizonyos Olivier Giroud támadta a zöld-fehérek kapuját. A világbajnok francia értékesítette is a büntetőpárbaj során a saját 11-esét, csapattársai közül viszont ketten is hibáztak, így a Győr az elmúlt 10 év egyik legnagyobb bravúrját végrehajtva 1:1-es összesítéssel, tizenegyespárbajban búcsúztatta a dél-francia alakulatot. (kiállításkori állás: 1:1)
Amint az leszűrhető a fenti felsorolásból, 8 párharcból mindössze 1 olyan eset fordult elő, ahol az első félidőben begyűjtött piros lap nem vezetett a továbbjutás eldöntéséhez. Az emberhátrányos szituációkban 1 alkalommal 4, 5 alkalommal 3, 1 alkalommal 2, és egy alkalommal 0 gólt kaptak a csapataink. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát statisztikailag kijelenthető, hogy ha egy magyar csapat nemzetközi kupamérkőzésen az első félidőben emberhátrányba kerül, akkor (a kerekítés szabályaival élve) az adott mérkőzésen várhatóan 20 percenként gólt kap, összesen 3-at a találkozó hátralévő időszakában, és elveszíti a párharcot.
Hogy ezek a kiállítás utáni hatalmas visszaesések mentális-, edzői-, kondíció- vagy tudásbeli okokra vezethetők-e vissza azt nem tisztünk eldönteni. Viszont számtalan példát találunk a világ labdarúgásában, hogy ennek nem kellene törvényszerűen így alakulnia. A legszélsőségesebb eset talán a pár héttel ezelőtti Dinamo Minszk – Zenit Szentpétervár EL-selejtezős párharc, ahol a Zenit a 0:4-es első mérkőzés után a visszavágón 50 percet emberhátrányban játszva 4(!) gólt szerzett és fordította a maga javára a párharcot.
Ha ekkora változásban nem is reménykedünk kupacsapataink kapcsán, de abban igen, hogy a fenti számokból is kiindulva nagyobb koncentráltsággal és higgadtsággal vetik harcba magukat a játékosok, illetve ha már megtörtént a baj, az új helyzethez jobban és hatékonyabban alkalmazkodnak majd, mentálisan és stratégiában előre felkészülve az ilyen szituációkra.
(Fotók: nso.hu, Blikk.hu, 24.hu)