Az Atlanti-óceánhoz közeli Bordeaux után a Földközi-tenger partján fekvő festői mediterrán városba, Marseille-be szólította a sorsolás a magyar válogatottat. Az alábbiakban bemutatjuk az Izland elleni összecsapás helyszínéül szolgáló stadiont és a város látnivalóit.
Az eredeti létesítmény 1937-ben épült, egy Olympique Marseille – Torino (2:1) mérkőzéssel avatták, de amint az elnevezése (Vélodrome – kerékpár-aréna) is utal rá, eredetileg a futball mellett más sportágak versenyei, rendezvényei is helyt kaptak a létesítményben. Az idők folyamán a kerékpárversenyek mellett box- és rögbimérkőzéseket láthattak a nézők, de az ötvenes években a Harlem Globetrotters mellett a Forma-1 is „beköszönt” a Vélodromba: az 1953-as francia nagydíj során egy kört a stadionban is teljesítenie kellett a mezőnynek. Az átalakítások, nézőtér-bővítések során szépen lassan elfogyott a kerékpár pálya és a helyét teljes egészében lelátó vette át, az utolsó rész 1985-ben tűnt el. Az 1998-as VB-re átépítették, ekkor bővítették a kapacitását 42.000-ről 60.000-re. Ez a kapacitás a valóságban soha nem lett teljes mértékben kihasználva, a rekord a 2004-es Marseille-Newcastle UEFA kupa elődöntőn született, 58897 néző foglalt helyet a 4 tribünön, amelyeket a klubhoz és Marseille-hez közel álló személyekről neveztek el: a Bouin (futó), Ganay (kerékpáros), Chevalier Roze (az 1720-as pestis járvány során mentette a helyieket), De Peretti (a klub legfanatikusabb szurkolója). A legutolsó felújítást 2014-ben fejezték be, több mint félmiliárd eurót költöttek el. Befedték a tribünöket, amely korábban a legfőbb kritika tárgya volt a Velodrome-mal kapcsolatban. Ma 67.000 néző befogadására alkalmas, amellyel Franciaország második legnagyobb stadionjának számít, a stadion jelenlegi állapotában a legnagyobb nézőszámot a 2015 áprilisában megrendezett OM-PSG francia bajnoki mérkőzés tartja, 65.148-an látták a helyszínen az összecsapást.
Marseille az összes korábbi, Franciaországban rendezett labdarúgó világeseményen helyszínként szerepelt: az 1938-as VB-n, az 1960-as EB-n, az 1984-es EB-n, és az 1998-as VB-n. Általában elődöntőket rendeztek a Velodrome-ban, az 1984-es EB-n itt játszották az Európa bajnokságok történetének egyik legjobb találkozóját, ahol a házigazdák hosszabbítás után 3:2 arányban diadalmaskodtak a portugálok felett. Az 1998-as VB során a legemlékezetesebb itt lejátszott mérkőzés a Hollandia-Argentína összecsapás volt, Bergkamp utolsó percben szerzett szenzációs gólja a hollandok továbbjutását jelentette, de az elődöntőben ugyanitt a brazilok 11-esekkel megállították az „oranjét” és ők jutottak a párizsi döntőbe.
Az idei EB-n 6 mérkőzést játszanak a stadionban és már a következő nagy világesemény is tervbe van véve : amennyiben Párizs nyeri a 2024-es olimpiai páyázatot, a futballtornát itt rendezik majd.
A stadionban sorra kerülő mérkőzések:
Június 11. ANGLIA – OROSZORSZÁG
Június 15. FRANCIAORSZÁG – ALBÁNIA
Június 18. IZLAND – MAGYARORSZÁG
Június 21. UKRAJNA – LENGYELORSZÁG
Június 30. NEGYEDDÖNTŐ
Július 7. ELŐDÖNTŐ
Megközelítés:
Marseille 8.kerületében található, a városközponttól délre.
Autóval: A50-es autópályán elérve a várost, 2 lehetőség kínálkozik a stadionhoz való eljutásra: vagy a „Sainte-Marguerite, Mazargues, La Plage, Centre Ville-Vieux Port » kijáratnál kell letérni és a körforgalomnál « stade velodrome » irányt követni, vagy pedig a „Baille, La Timone, Les Ports” kijáratnál lehajtva, balra kanyarodva a „Boulevard Jean Moulin, Bld Rabatau és stade velodrome” táblákat követni.
Az A55-ösről a ‘Centre Ville-Vieux Port’ kijáratnál lehajtva , a ‘Les plages, le Pharo, stade velodrome’ táblákat követve lehet a stadionhoz eljutni.
Az A55-ösről alagúton keresztül is elérhető a stadion, de itt számolni kell körülbelül 3 EUR az útdíjjal. Ezzel együtt érdemes figyelembe venni, hogy a stadion környékén kevés hely van, ajánlatos távolabb leparkolni és metróval vagy gyalog megközelíteni a létesítményt.
Metróval a 2-es vonalon a következő 2 állomás közöt helyezkedik el: ’Sainte Marguerite/Dromel ’ és ’Rond Poit du Prado’. Mindkét megálló a stadionhoz vezet.
Látnivalók, érdekességek :
Franciaország legrégebbi és egyik legnagyobb városa a Földközi tenger vidékének kapuja. A városnak igazán sajátos, mediterrán hangulata van. A belváros Vieux Port (régi kikötő)26 évszázada fogadja a hajósokat és a látogatókat. Az antik világtól kezdve előbb görög nevén /Massalia/, majd római /Massilia/ később pedig középkori Masiho néven ismert . A kikötővárosnak 27 hektár területű, téglalap alakú öble van. A rakpartjait még XII. és XIII. Lajos uralkodása idején építették 3,5 kilométer hosszúra. A múlt század derekáig ez volt Marseille egyetlen kikötője. Később kezdték el az északabbra található Joliette medence kialakítását. A látvány lenyűgöző, főleg a Fort Saint-Nicolasból, vagyis a Szent Miklós-erődből. Az öböl bejáratát mindkét oldalról hatalmas épületegyüttes veszi körül, a Szent Miklós-erőd mellett a másik oldalon a Fort Saint-Jean, vagyis a Szent János-erőd. Nem messze az öböltől található a városháza, a Cathédrale de la Major, és a Hotel de Ville, ahová hangulatos, szűk sikátorokon keresztül juthatunk el. A kikötőváros mellett néhány kisebb sziget terül el, mint a Pomegue, Ratonneau és a híres If vára, amit Dumas Monte Cristo grófja című regényéből is ismerhetünk,
Marseille püspöki székhely is, ha itt jár, csodálja meg a panorámát az 1870-ben, román-bizánci stílusban épített Notre-Dame-de-la-Garde székesegyházból, ahonnan ‘jóanya’ a város jelképe vigyázott évszázadokon át a hajósokra, a halászokra és minden marseille-i polgárra. A 154 méter magas La Garde domb teteje már korábban is funkcionált kilátóként, hadi célokra és zarándokhelyként. Fedezze fel a kis halászkikötőket, a calanque öblöket, a Frioul szigetcsoportot, Kocogjon vagy sétáljon végig a part menti panorámaúton (corniche) , kóstolja meg a helyi gasztronómiai specialitásokat mint például a ‘bouillabaisse’ (ejtsd : bujjábessz) – halleves ,vagy a ‘les pieds et paquets’ (ejtsd : lépié épáké) -birkaaprólék boros szószban.